2024. március 18.
Hol vannak munkaerő-tartalékok Magyarországon?
2024-ben a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a vendégmunkások foglalkoztatása és a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése is új kérdéseket vet fel a toborzási gyakorlatokban. Ezzel párhuzamosan egyre több Z generációs fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon, a munkaerő-tartalékok kiaknázásában pedig nem csak a diákok és a gyakornokok, de a tapasztalt nyugdíjas szakemberek is nagy szerepet kaphatnak – hívja fel a figyelmet Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalat vezetője, 2024-es munkaerőpiaci előrejelzésében.
A magyar munkaerőpiac nagyon közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, amelyet a megjelenő új beruházások tovább feszesítenek. Részben ennek is köszönhető, hogy a munkaerő-kölcsönző szektor jelentősen erősödött az elmúlt időszakban: az elsődleges munkaerőpiac élénkülése mellett a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása is előtérbe került. A nagyrészt harmadik országokból érkező dolgozók száma ugyanis megközelíti a 100 ezret Magyarországon, míg néhány éve még alig több mint fele ennyien voltak.
„A Humán Centrumnál több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a termelési szektorban, azon belül pedig az autóipari és gyógyszeripari ágazatok létszámigényének kiszolgálásában – a munkaerő-toborzástól egészen a bérszámfejtésig –, ezért folyamatosan követjük a piaci változásokat. Azt látjuk, hogy ahogy a jelentősebb beruházások száma is nő, úgy a növekvő szakemberhiány lévén egyre többen fordulnak munkaerő-kölcsönzőkhöz és vetnek be vendégmunkásokat. Ez a beáramló munkaerő tehát nem elveszi, hanem pont hogy megvédi a magyar munkahelyeket, hiszen a cégek stabil működéséhez nélkülözhetetlen az elegendő és biztos munkaerő” – emeli ki Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. cégvezetője.
Külföldit csak akkor, ha nincs elég magyar munkavállaló
A szakértő szerint azonban az inaktív munkavállalókat is figyelembe kell venni: a KSH adatai szerint 2023. harmadik negyedévében 2 millió 371 ezer gazdaságilag inaktív ember volt Magyarországon, akiknek több mint a fele nyugdíjas. „Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a külföldről érkező munkahelyteremtő beruházásokat, mindig szükség lesz szakemberekre, ennek hiánya miatt pedig elengedhetetlen a magyar munkaerő-tartalék bevonása. Ide tartoznak például az 55 év feletti szeniorok és a még dolgozni vágyó nyugdíjasok, akik a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy még kihasználatlan, minden eddiginél rugalmasabb és költséghatékonyabb munkaerő-tartalékot biztosítanak. Azon az álláspontunk vagyunk, hogy csak „utánuk” merülhet fel a vendégmunkások alkalmazása, és csak azokon a hiányterületeken, ahol erre valóban szükség van” – hívja fel a figyelmet Bor Katalin.
Mentőöv a szakemberhiányban: fókuszban az atipikus foglalkoztatás
A szakértő elmondása szerint a gyártószektor különösen ki van téve a munkaerő-piaci kihívásoknak: nehezebben találnak tapasztalt munkaerőt, aminek az az elsődleges oka, hogy csak kevesen elérhetőek a piacon, és ha elérhetőek is, nem mobilisak. Ezen felül az sem elhanyagolható tény, hogy jelenleg több százezren dolgoznak külföldön. Ezért van szükség az inaktívak bevonására, viszont azon belül is nagy az aránya azoknak a csoportoknak, akik nem alkalmasak a szabad munkakörök betöltésére. Az előítéletek pedig továbbra is akadályozzák az 55 év felettiek és a tapasztalt nyugdíjas szakemberek visszaintegrálását a munkaerőpiacra.
Bor Katalin szerint minden eddiginél felértékelődött a gyorsaság: ahol nagyon körülményes és hosszú a kiválasztási folyamat, ott a jelölt sem biztos, hogy “kivár”, és gyakran más lehetőség után néz. A cégek többsége pedig nem mindig bírja el a költségigényes megoldásokat – legyen szó magasabb bérről, a képzések vagy lakhatás biztosításáról.
Nem véletlen, hogy ma már egyre több munkáltató valósítja meg létszámbővítési céljait HR-szolgáltató partneren keresztül: gyors és költséghatékony megoldást nyújtanak a toborzási kihívásokra, és ugyanezt segítik elő az atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák is. A munkaerő-kölcsönzés mellett ilyenek például a szövetkezeti foglalkoztatás különböző fajtái: a diák- vagy nyugdíjas-szövetkezetek.
Az atipikus foglalkoztatás olyan kihívásokra is gyors választ jelenthet, ahol például a munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését. Az ilyen esetekben gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Ami pedig ennél is gyakoribb, hogy diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra – hangsúlyozta a szakértő.
A Humán Centrum Kft. és a cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezet több mint 30 éve nyújt szolgáltatást a toborzásban, kiemelten az atipikus foglalkoztatás – munkaerő-kölcsönzés, -közvetítés, bérszámfejtés, diákmunka, nyugdíjas foglalkoztatás – terén. Az országos lefedettséggel rendelkező cégcsoport integrált HR megoldásokat kínál nemzetközi vállalatok és hazai KKV-k számára. 13 irodájukban országszerte 80 HR-munkatárs évi majdnem 10 000 főállású, diák és nyugdíjas dolgozót kezel. A Humán Centrum Kft. jelenleg a 14. helyet foglalja el a Budapest Business Journal (BBJ) által kiadott munkaerő-kölcsönzőket rangsoroló listájában.
„2023-ban közel 8 milliárd forintos árbevételt értünk el és havi átlag 1245 kölcsönzött munkavállalóval dolgoztunk együtt. A statisztikai létszámunk 22%-át saját állományukba vették partnereink, amire nagyon büszkék vagyunk, akkor is, ha a számokban emiatt egy kis visszaesés történt. Az így felszabadult HR adminisztrációs kapacitást pedig az egyre bővülő outsource bérügyviteli feladatainkra tudtuk fordítani: a kölcsönzött dolgozóinkon túl, további 500 fő bérszámfejtését végezzük” – teszi hozzá Bor Katalin, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő vállalat cégvezetője.